Valahol augusztusban kezdődik a történet amikor is a házassági évfordulónkra nézegettem utazásokat. Jól ki is néztem egyet, mégpedig egy horvát tengerpartos kiruccanást a
Rolitúra honlapján. Sajnos nem sikerült akkor elmennünk... majd a születésnapom előtt pár nappal kaptam egy levelet, amiben kérdezte Roland, hogy van-e kedvünk csatlakozni egy másik a tengerpartos utazáshoz. Nem is húzom tovább a dolgot, az a túra is elmaradt, az időjárás miatt...
Viszont becseréltük egy ausztriai Medve-szurdok túrára :)
Kb 5 órás buszos utazás után értünk el Mixnitz nevű faluba/városkába. Innen kezdődött séta a szurdok bejáratához. Már az elején vízesések mellett haladtunk el.
Kicsit több mint 1 óra alatt értünk fel a szurdok bejáratához.
Belépőjegy megvásárlása után kezdődött az igazán látványos rész. Vízesések, sziklák, hatalmas fák között, felett vezetett a kiépített túraútvonal. Kb 164 pallón/létrán vezetett az út, ami kb 2900-3000 lépcsőfokot foglal magába. 1896-ban pár fiatal nekivágott az akkor még járhatatlan völgynek. Nem volt szerencséjük, mert az egyikük lezuhant. Ekkor figyeltek fel erre a vidékre, és 1901-ben elkezdték kiépíteni az utakat.
Itt a csoport ketté vált. Az eleje a szurdok után még meg akarta hódítani az 1722 méteres „Hochlantsch” csúcsot, amely a Grazi-hegyvidék legmagasabb pontja. Mi is ehhez a csoporthoz csatlakoztunk. A csoport másik fele kis pihenő után indult neki lassabb tempóban.
Nagyon látványos ahogy a folyó dübörög alattunk-mellettünk. Kisebb-nagyobb vízesésekben lehetett gyönyörködni amik igazán fotóra kívánkoztak.
A hegyek találkozásánál egy nagyobb csoportos vízesést találtunk. Remekül kitalálták és megépítették a felvezető útvonalat. De rettentő bosszantó dolog volt, hogy a hidak mozogtak, ringtak ahogy az emberek mentek rajta. Sok kép sajnos nem sikerült emiatt... Igaz lehetett volna ISO-t emelni, de már régi a gépem a 800-at is csak elvétve használom a minőségromlás miatt.
mesés látványban van része annak aki lefelé is nézelődik :)
A szurdok kb felénél található egy kisebb pihenő ahol felfrissülhet a fáradt utazó.
Kicsit megpihentünk mi is. Majd indultunk tovább a szurdok végén található menedékházig. Érdemes megemlíteni, hogy itt már erősen lemaradtunk a csoportunktól... nem szeretünk futni, és ha már idáig eljöttünk akkor szerettünk volna gyönyörködni és fotózni. Plusz a fotózás is egyszerűbbé vált :)
Megálltunk pihenni a Zum Guten Hirten (1209 m) menedékháznál, és mivel át voltunk fázva rendesen... ittunk egy forró csokit.
Sajnos a csúcsra nem sikerült most felmennünk, de majd legközelebb feljutunk!
A visszavezető séta közben már rendesen elkapott minket a ködös idő. Sajnos a körben lévő hegyek már nem látszottak. Úgyhogy a kisebb dolgok felé fordultunk. Nem is kellett sok idő és megjelentek a virágok, gombák.
Egy biztos, mégpedig az, hogy aki teheti mindenképpen látogassa meg a Medve-szurdokot. Nem fog benne csalódni!
Tartozok még egy köszönettel a Rolitúra embereinek, hogy remekül menedzselték a csoportot. Igazán élvezetes volt a túra. Biztos vagyok benne, hogy fogunk még velük menni.
