2016. aug. 20.

Magas-Tátra hágótúra, Rovátka hágó (2288 m.)

Múlt hétvégén egy újabb csodálatos hegyre jutottunk fel az Utazom.com csapatával. Bár ez a hegy nem könnyen adta meg magát... az utóbbi évek legnehezebb túráját jártuk meg. De végül felengedett minket. Utólag visszagondolva a nehézsége már nem domináns az emlékeimben, inkább a szépsége maradt meg.

Egyre többször hallom túrákon, hogy a papucs style felejtsék el az emberek... ilyen úton nem is értem, hogy kinek jutna eszébe papucsba jönni :)


sok kis gyönyörű tó mellett mentünk el


Menedékháznál kis pihenő. majd indulás a hágó felé...

... ott, az, az a  kicsinek tűnő ház, az nem kicsi :)


Igazi sziklás hegy. Kövek, sziklák mindenfelé. Letisztult táj. Megyünk bele a felhőbe és megkóstoljuk, hogy tényleg vattacukorból van-e.

és akkor irány fel a hegy tetejére... innen még van esély visszafordulni, de fentről már nehézkes :)


 Ereszkedés lefelé. Az adrenalin meg jön felfelé.


Imádjuk ezt a láncos, kalandos, hegymászós érzést :)

Békés állatok legelésztek mindenfelé.


Nem mindennapi látvány.


Mint mindig most is köszönünk mindent a túratársaknak és a túravezetőknek!


2016. aug. 1.

Torockó, Borszék és a XXV. EKE tábor

Torockón többször is voltunk az elmúlt években. Mondhatni visszajáró vendégek vagyunk, így elég nehéz minden évben új képet mutatni a városról és a nevezetességéről a Székelykőről :)

Aki szállást keres azoknak tiszta szívvel ajánlom:

A kirándulásunk első napján estefelé érkeztünk meg Torockóra.

A másnapi célunk csak úgy fürdik az esti fényben :)

A Székelykő 1129 méteres csúcsa felé néha meg kell állni pihenni és gyönyörködni a tájban.


Megtudjátok számolni mennyi turista rejtőzött el a képen?

Mester és tanítvány.

Felejthetetlen élmény volt vele lovas-kocsizni. Nagy dumás a fickó :)

A legrégebbi ház a környéken.

Jellegzetes házak felett magasodik a hegy.



Harmadnap a környéket jártunk. Olyan helyeket kerestünk ahol az elmúlt 2 alkalommal nem voltunk. Ilyenek a közelben található vasbányák. Mindegyik be van robbantva, nehogy balesetek történjenek.


Medvenyom...
a gazdájával nem szerettünk volna találkozni... de ha mégis biztos nagy élmény lett volna :)

Torockótól búcsúzunk egy utolsó látképpel.

A hét további részét Borszéken töltöttük, mivel idén itt rendezték az EKE vándortábort.

Aki szállást keres azoknak tiszta szívvel ajánlom:

2 túrára sikerült elmenni, ebből az egyik:
Túraútvonal: busszal a táborból – Alsóborszék – Gyergyótölgyes –  Balázs-száda (694 m) – Balázs-nyaka – Hegyes-tető (1505 m) – Gyergyótölgyes központ (645 m) – busszal vissza a táborba

Egy kis látkép, úgy félúton.

Ilyen kis aranyosokra is maradt idő :)

Oda a piramis tetejére megyünk :)

Itt még szebb látvány fogadott minket.

Visszaúton a hegygerincen mentünk végig.

 A legkisebbnek volt a legnagyobb hangja és hatalma :)

A másik túra:
Túraútvonal: busszal a táborból – Borszéki-hágó (Kránga-tető) – Nagy-Salamás-tető – Grujec-tető – Tászok-tető – Közreznyak – busszal vissza a táborba



A hely szellemét a legbecsesebb örökségünk, a rovás (rovásírás) határozza meg. Akik szeretik a rovást, és el is fogadják mint az ősök ránk hagyott örökségének egyik részét, azok nem csak róni tanulnak meg, hanem szüntelenül keresik annak még napjainkban is fellelhető nyomait, maradványait. A Tászok-tető egy olyan hely, ahol az ősök út menti üzenetei ránk maradtak, de aminek nagy részét sikerült tönkretenni, megsemmisíteni, felrobbantani, beépíteni, eltüntetni vagy egyszerűen ereklyeként őrizni otthon. A kövek számát nem lehet egészen pontosan tudni, csak azt, hogy több volt. 
A Tászok-tetői kövek is biztos, sok mondanivalót, üzenetet tartogattak volna a számunkra, ha nem lettek volna megrongálva, megsemmisítve. Friedrich Klára szerint is a Tászok-tető egy csillagászati, vallási, őstiszteleti, szertartási, találkozási központ volt, ahol az ősök és utódok, a Teremtő és a Természet együtt lehetett. Első említése a köveknek az 1913. április 27-i Pesti Hírlap vasárnapi számában található. Az Attila sírjának nyomában aláírás nélkül tudósít arról, hogy Gyergyóditró közelében az erdőtarolás után a patak egy hatalmas írásos követ mosott ki. Sajnos, ezt a követ a kereskedő kincsvadász felrobbantotta, gondolván, hogy Attila kincse van alatta.

2016. jún. 5.

Alpesi csúcsok: Göller (1766 m)

Ez az út is az Utazom.com kínálatából lett kinézve. Az utazás előtti héten még nem volt tervünk arra, hogy mit kezdjünk magunkkal ezen a hétvégén... Így pont kapóra jött, hogy ismerőséknek is szabad volt a szombat, gyorsan kerestünk is egy jó kis utat :)

A címben is olvasható Göller csúcs lett a kiszemelt célpont. Szerencsénk volt, hogy megtaláltuk ezt az utat, mivel az Alpokban nem nagyon voltunk még. Lehet a következő túrákat is ide szervezzük??? Ez könnyen elképzelhető, mert van még pár csodás csúcs ami a megmászására vár :)

A túra elején és persze az időjárás szerint is gyönyörű időnek néztük elébe, de ahogy mentünk egyre feljebb és feljebb és feljebb, a felhők is kezdtek megjelenni. Túráztunk mi már esőben, így nem nagyon aggasztott a dolog :)

de aztán egyre több és több lett a felhő...





Ott fent a csúcs, és felette az egybefüggő esőfelhőzet...

De azért ilyen szép virágot fotózni mindig van idő :) 

...itt már sejthető volt, hogy nem ússzuk meg szárazon...



 Gyakorlatilag végigűzött minket a vihar... Nem volt éppen kellemes villámokkal a hátunk mögött megállás nélkül menni a menedékház felé :)

 Így is gyönyörű volt.

 Az elvonult vihar után igazán mesés vidékké változott a völgy :)

Halott nő vízesés


Mint mindig most is köszönjük az utat. Hatalmas élmény volt.