2013. júl. 21.

Madárlesen

Pár éve az egyik kiránduláson találtunk egy kiépített madárfigyelő lest. Többször is meg akartuk nézni, hogy mit lehetne vele kezdeni, de nem igazán volt meg a megfelelő technikai háttér. Most, hogy van egy kicsit nagyobb teleobjektívünk és Tibi haverunknak is, eldöntöttük, hogy rászánunk pár délelőttöt és estét a lesben való kuporodásra.


Mit ne mondjak, de aki tervezte ez az izét, nem volt éppen tiszta pillanatában szerintünk. A les ablakait hatalmas X-ben elhelyezett deszkákkal vágta félbe, így amikor a madarat reptében akartuk követni, mindig elakadtunk benne... sok jó pillanatról maradtunk le miatta :(

Többször is kimentünk szerencsét próbálni, de nem sok sikerrel. Sajnos a nád annyira benőtte az elejét és olyan magasra megnőtt, hogy nagyon messzire került a vízfelszín és a madarak.



Nagyon sok madárfaj található meg itt. Vannak ragadozó madarak, gémek, nádiposzáták, vízityúkok, hattyúk, kacsák, vadludak és egyéb általunk nem ismert szárnyasok.

Az itt eltöltött idő alatt bebizonyosodott, hogy a 300-as objektív erre kevés... az egyik alkalommal követett minket egy német család, amikor megálltunk ők is megálltak, és arra mentek amerre mi... viszont irigykedve néztük, amikor a családfő elővette az 500-as obit és kattintgatott 1000-rel, mi meg csak néztünk ki a fejünkből... kíváncsi lennék, hogy milyen képeket csinálhatott :)

De semmi nem törhette ketté a lelkesedést és a kitartásunkat. Sikerült is egy nagyon szép képet csinálnom :)


2013. júl. 14.

Fürge gyík

Emlékeztek még a vértesi kirándulásunkra? Ha nem, itt megnézhetitek <klikk>. Szóval, kimaradt az akkori bejegyzésből 1-2 kép.

Ezekhez a képekhez 2 ember kellett, az egyikünk fenntartotta a szemkontaktust, a másik fotózott, majd csere. Amint félrenéztünk vagy levettük róla a szemünket rögtön elfutott... mi meg utána, és kezdődött az egész elölről.





2013. júl. 9.

Makróvilág

Pár hete Tibi haverunkkal madárlesre indultunk. Mivel 300-as teléből még nincs 2db ezért amíg én madarakra lestem addig Betti a makró objektívet vette magához. A madárleses bejegyzés is lassan elkészül, de addig fogadjátok sok szeretettel Betti képeit.





Ezt a kicsi békát hazafelé találtuk, próbáltuk mindketten becserkészni. Adogattuk egymásnak a gépet, hátha valamelyikünknek sikerül elkapnia :)


2013. júl. 5.

Kirándulás Dobogókőn 6.rész

Így a végére már csak néhány olyan kép maradt amiről külön bejegyzést nem akartam írni, de mégiscsak összejött annyi kép amit mindenképpen szerettük volna megosztani veletek.

Minden nap amikor étkeztünk megjelent egy erdei pinty és várta, hogy adjunk neki valamit. Egyik reggel miután befejeztem az étkezést arrébb toltam a tányérom és vártunk, jött is a pinty enni :)


Ezzel a szépséggel a Jász-hegy-üstöke felé tartó úton találkoztunk. Annyira beleolvadt a környezetbe, hogy egészen addig nem vettük észre amíg nem ugrott egy hatalmasat, mert már neki is közel voltunk.


Zengőlegyekből sem volt hiány, a kilátók korlátjain minden este sütkéreztek a lemenő nap fényeiben.


A siklóval az Eötvös L. Menedékháznál találkoztunk. Sajnos nem volt időnk megkérdezni, hogy mit keres erre, mivel nagyon sietett :)


Kicsit gombamániásak is vagyunk, muszáj volt lefotózni amit találtunk.



A végére már csak Geocaching ládák maradtak. A pár napos ittlétünk alatt megtaláltunk 2 ládát. Lett volna több is, de csak az utolsó nap néztünk utána, hogy mennyi van errefelé. Viszont így maradt pár amit a következő látogatásnál meg lehet keresni. Az első ládában talált Travel Bug-ot áthelyeztük a Gaja-völgybe. Reméljük a következő megtaláló továbbviszi.



Zárásként egy szintén a kilátóból készült képpel szeretnénk megköszönni, hogy ha virtuálisan is, de velünk tartottak ezen az úton.


2013. júl. 2.

Kirándulás Dobogókőn 5.rész

Gondolom már mindenki várta, hogy mikor következik a fő attrakció a Rám-szakadék!
Dobogókő és Dömös között található ez a nem túl hosszú, de annál szebb része az országnak. Igazán vadregényes tájban gyönyörködhet aki eljut ide.

Dobogókőn és Rám-szakadék elején-végén is tábla figyelmeztet 1-2 dologra amiről jó tudni a kellemetlenségek elkerülése végett.

Figyelem!
A balesetek elkerülése érdekében ajánlatos betartani az alábbi tanácsokat: 
- A balesetek elkerülése érdekében és a jelentős turistaforgalom miatt a Rám-szakadék zöld jelzésű turistaútján kizárólag alulról felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába haladjanak! Dobogókőről Dömös irányába lefelé a Lukács-árokban vezető sárga turistajelzést válasszák!
- Esős, havas időben ne induljunk el a Rám-szakadékba!
- Mindvégig kövessük a turistajelzést! Ne kíséreljünk meg a szakadékból ki-, illetve oda bemászni, mert rendkívül balesetveszélyes!
- A terepviszonyoknak megfelelő lábbeliben vágjunk neki az útnak!

Bemutatás:
A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve. <forrás>

A túra eleje elég könnyen járható. Semmi sem figyelmeztet a későbbi nehézségekre. Próbáltunk olyan képeket válogatni amin látszanak a méretarányok. Könnyű azt mondani, hogy 35 m-es szikla magasodott felettünk, de képen látva jobban átjön a méretbeli különbség.














Végefelé beleütköztem egy táblába.... de tudom, hogy ha Luko ott lett volna velünk, akkor arra megyünk :)