2011. dec. 29.

A tökéletes ragadozó!

Nem olyan régen valamilyen beszélgetés közben előkerült újból a makrózás téma (bár annak idején, mint kezdő totál amatőr fotós telével toltuk a makrózást is...) és a sáska...akkor eszembe jutott hogy kell valahol lennie 1-2 képnek erről.

A keresgélést siker koronázta ;-)

Valamikor tavaly szeptember végén leugrottunk a közeli peca tóhoz kicsit kikapcsolódni. Éppen lepihentünk az egyik kis dombra, amikor észrevettük, hogy egy sáska éppen uzsonnázik.


Miközben nyugodtan táplálkozott, egy kíváncsi légy szállt le mellé. Vagy a sáska meghívására jött vendégségbe (bár ezt sose tudjuk meg). Hihetetlen gyorsasággal elengedte a már szétcincált szitakötőt és majdnem a fénysebességével rárabolt a légyre...


.....és meg lett a desszert is :-)

Élmény volt végig nézni a vadászatot, és külön öröm volt, hogy sikerült megörökíteni is.

Azt azért sajnálom, hogy amióta megvan a rendes makróobjektív, sajnos nem volt szerencsém ilyen akcióhoz :(

2011. dec. 15.

Mókuska

Erz mókusai nagy hatást gyakoroltak ránk, ezért többször is kinéztük a közeli parkba, hátha mi is összefutunk 1-2 állattal. Találkoztunk is eggyel, de olyan gyorsan elmenekült, hogy sajnos nem sikerült jó kép róla. Próbáltuk csalogatni, hívni...sőt levelet is írtunk neki, hátha modellt áll nekünk...de válaszra sem méltatott minket :(

Ezért külön örültünk amikor a belvárosban összefutottunk eggyel, ráadásul a barátjával a bagollyal is találkozhattunk.


2011. dec. 9.

Adventi koszorúk

Lassan mi is karácsonyi hangulatba kerülünk, emiatt vagy azért mert rengeteg szabadidőnk lett, bementünk a városba körülnézni. Egyre több az árus, és egyre több a karácsony témájú dísz, világítás a sétálóutcában. Miközben sétáltunk és nézelődtünk, találtunk egy Adventi koszorú kiállítást is.
Most ebből láthattok pár képet.





2011. dec. 3.

Kis tollgombóc...

Sokszor jártunk úgy, hogy nem vittünk magunkkal fényképezőgépet és emiatt lemaradtunk sok mindenről. De mintha ma éreztünk volna valamit....a rendes szombati nagy bevásárláshoz vittünk gépet, és a képeket elnézve meg is érte :-)

Hazafelé jöttünk már mikor ez a kis csuri ugrabugrált a közelünkben...csomagokat ledobtuk a közeli padra és máris fényképeztünk ezerrel...a többi járókelő csak mosolygott ahogy a két felnőtt figura a járda közepén kúszik-mászik :-)




2011. nov. 25.

Kis mohó...

Ezek a legyek nagyon durvák...régebben még eléggé szelídek voltak, a légynek sem ártottak, de ma már a fát is átharapják...


2011. nov. 9.

2011. nov. 1.

Őszi kirándulás a Gaja-pataknál

Rax-Alpok óta nem nagyon sikerült lejutni sehova...se kirándulás, se fotózás...ezért nagy örömmel vetettük magunkat bele a 4 napos hétvégébe ;-)
Szülinapi buli, majd annak kiheverése után újra meglátogattuk a Gaja-szurdokot Bodajknál.

A buszmegállóban és a buszon is hatalmas volt a tömeg...ugye Mindenszentek/Halottak napja környékén mindenki (a többség) hatalmas virág/koszorú/műanyagizé tengerrel utazik.

De miután megérkeztünk, meg is feledkeztünk mindenről és csak a fotózás járt a fejünkben.
Az erdőig vezető úton millió katica repkedett, mire átverekedtük magunkat rajtuk kék/lila/zöld foltos lett az ember feje...mintha nem lenne szemük, folyamatosan kopogtak az ember fején :-)



Sajnos az erdő nem heverte ki a 2 évvel ezelőtti árvizet...még mindig sok a kidőlt fa, kerítés a vízben, stb.
Cserébe viszont kárpótolt minket az ősz színei.




Kifáradva és egyben fel is frissülve érkeztünk haza. És nem mellékesen sikerült pár szép képet csinálnunk ;-)

Skull

Érdekes dolgokra lehet lelni az erdőben :-)

2011. okt. 20.

Textúrázás

Textúrázás ahogy én csinálom :-)

Ez is egy olyan technika amit sokféleképpen lehet (és kell is) csinálni. Mindig az adott szituációhoz kell alkalmazkodni....

Ez az egész onnan kezdve indult, hogy megtaláltuk annak idején MEaves képeit a flickr-en.
Ezekből a kezdeti időkből készült ez a 2 db kép is:


Hosszas próbálkozások és textúrák vadászása után sikerült a ez előző bejegyzésben látható majdnem festmény hatást elérni :-)

Magáról a technikáról is következzen néhány szó (hátha másnak is megjön a kedve hozzá, plussz, hogy Grimpix kolléga is célozgatott rá...)

Maga a textúrázás technikája nem bonyolult, csak a helyzet/kép/textúra/hatás/stb összehangolása okoz kisebb-nagyobb gondot...

Kiválasztjuk a textúrázni kívánt képet és a textúrát. Majd egymásra helyezzük őket, majd a Réteg beállításoknál kell játszani...



Én most a Többszörözést választottam, de az Átfedést is lehet használni...(helyzet/kép/textúra/hatás/stb függően). Ezután a Fedettség és a Kitöltés %-al is lehet/kell játszani. Akár több réteget is létre lehet hozni további variációkkal.

A variációk száma végtelen, ezért sok sikert és kellemes időtöltést a próbálkozásokhoz ;-)

2011. okt. 18.

Festmény avagy nem?!


Sajnos az utóbbi időben nagyon kevés időnk volt a fényképezésre és a blogra is....de mindig van tartalékba 1-2 kép ami ilyenkor igazán jól jöhet :-)

2011. okt. 1.

Keresztes

Ha már Grimpix emlegette a Csodapók haverját...akkor...
       ....fogadjátok szeretettel az Öreg Keresztest :))))




2011. szept. 18.

Rax-Alpok gyalogtúra

Nem olyan régen találkoztam az http://utazom.com/ utazási iroda honlapjával. Több olyan utazást is találtam amin szívesen részt vettünk volna....de nem lehet mindent ;-)
Próbának jelentkeztünk a Rax-Alpok gyalogtúrára. Ez a bejegyzés erről fog szólni.

Először is jöjjenek a száraz adatok:
A Rax-Alpok a Keleti-Alpok igazi előbástyája, hazánkhoz legközelebb eső 2000 méternél magasabb hegye. Gazdag alpesi növényzet, érintetlen természet, festői táj várja mindazokat, akik időt szánnak arra, hogy felfedezzék a fennsík csodálatos vonulatait. A Heukuppe (2007m) megközelítése a Preiner Gscheid irányából a Rax-Schneeberg vidék klasszikus túrái közé tartozik. Mind változatosságban, mind természeti szépségben a maximumot nyújtja.

Reggel 5-kor, azaz hajnalban vagy inkább még éjjel (a taxi diszpécser Jó estét-el köszönt be 4:20-kor) volt amikor elindultunk. Cirka 5 órás utazással értünk oda, ahonnan kezdődött a séta (Preiner hágó 1070m).

Torockó és Székelykő után azt gondoltunk, hogy mindent kibírunk, de...Alattomosan kezdődött a terep felfelé a fennsíkhoz ahol maga a hegy kezdődött. Így az első órában tucatszor fordult meg a fejünkben, hogy "Kell ez nekünk?" vagy "Mit keresünk mi itt?"..stb...


Viszont ahogy elértük a hegy lábát és megtettük az első lépéseket felfelé, már nem tűnt vészesnek a dolog. Főleg hogy a végén lévő túravezető (aki figyelte, hogy ne nagyon vesszenek el az emberek), sokat segített lelkileg a sor végén cammogó embereknek, hogy mesélt...sokat és érdekeset. Ezáltal az ember nem figyelt arra, hogy fáj a lába, a háta, hanem mintha városban sétálnánk beszélgettük, hogy ki merre járt, mit csinált, stb.



Találkoztunk út közben pár állattal is...ha jól emlékszem zergék voltak...


Visszanézve, hogy mennyit jöttünk még nagyobb erőt adott mindenkinek, hogy folytassa a túrát.


Közeledtünk a Karl Ludwig menedékházhoz ahol kisebb pihenő várt ránk (már sokunkra rá is fért...) Idáig nagyon jó időnk volt majdnem 1000°C és már vagy 1,5 liter vizet magunkba töltöttünk, de kifelé még semmi nem jött :-)



Kis pihenő és kajálás után tovább indultunk a csúcs felé.



Visszatekintve jól látható, hogy az a nagy ház ami menedéknek szolgál a turistáknak, milyen apró viskónak látszik :-)



Találkoztunk út közben sok ilyen kupaccal is:


Sajnos ahogy elértük a 2000 métert a nap úgy gondolta, hogy zavarjuk, ezért a felhők közé bújt...
A csúcson kaptunk "csúcscsokit", ami szintén nagyon aranyos dolog volt a túravezetőktől :-)

Készült csoportkép is, de sose lehet tudni, hogy ki örül vagy nem örül, hogy megjelenik a net-en, ezért csak magamról teszek ki képet, hogy legyen bizonyíték, hogy IGEN megcsináltam :-)


Innen vissza mentünk a menedékházhoz, ahol újabb pihenő volt. Lehetett vásárolni is. Miután ettünk és kipihentük az eddigi fáradalmakat, indultunk vissza a buszhoz. A napocska is így látta helyesnek és újra előbújt a felhők mögül.




Miután visszaértünk a buszhoz, szintén aprócska meglepetés volt, hogy a sikeres túra zárásaként mindenkit megkínáltak egy kis pálinkával :-)
Azt nem is kell mondani, hogy mint mindig, most is kiderült a végén egy apróság......

--- Ha ez a túra teljesítménytúra lett volna, akkor bőven szintidő alatt teljesítettük volna
ááááááááááááhhhhhh ---

Valahogy út közben éreztük már, hogy a tempó nem annyira lassú, de mivel a beszélgettünk, ismerkedünk nem tűnt fel. Az biztos, hogy ezzel a csapattal bármikor szívesen elmennénk újból túrázni.  ;-)

Innen is üzennénk a túravezetőknek és szervezőknek, hogy jól éreztük magunkat, mindent köszönünk és örülünk, hogy ilyen színvonalas kirándulást raktak össze.

Majdnem elfelejtettem: Mindenkinek ajánlom őket, mi megyünk még velük :-)))))