Rax-Alpok gyalogtúra

Nem olyan régen találkoztam az http://utazom.com/ utazási iroda honlapjával. Több olyan utazást is találtam amin szívesen részt vettünk volna....de nem lehet mindent ;-)
Próbának jelentkeztünk a Rax-Alpok gyalogtúrára. Ez a bejegyzés erről fog szólni.

Először is jöjjenek a száraz adatok:
A Rax-Alpok a Keleti-Alpok igazi előbástyája, hazánkhoz legközelebb eső 2000 méternél magasabb hegye. Gazdag alpesi növényzet, érintetlen természet, festői táj várja mindazokat, akik időt szánnak arra, hogy felfedezzék a fennsík csodálatos vonulatait. A Heukuppe (2007m) megközelítése a Preiner Gscheid irányából a Rax-Schneeberg vidék klasszikus túrái közé tartozik. Mind változatosságban, mind természeti szépségben a maximumot nyújtja.

Reggel 5-kor, azaz hajnalban vagy inkább még éjjel (a taxi diszpécser Jó estét-el köszönt be 4:20-kor) volt amikor elindultunk. Cirka 5 órás utazással értünk oda, ahonnan kezdődött a séta (Preiner hágó 1070m).

Torockó és Székelykő után azt gondoltunk, hogy mindent kibírunk, de...Alattomosan kezdődött a terep felfelé a fennsíkhoz ahol maga a hegy kezdődött. Így az első órában tucatszor fordult meg a fejünkben, hogy "Kell ez nekünk?" vagy "Mit keresünk mi itt?"..stb...

Viszont ahogy elértük a hegy lábát és megtettük az első lépéseket felfelé, már nem tűnt vészesnek a dolog. Főleg hogy a végén lévő túravezető (aki figyelte, hogy ne nagyon vesszenek el az emberek), sokat segített lelkileg a sor végén cammogó embereknek, hogy mesélt...sokat és érdekeset. Ezáltal az ember nem figyelt arra, hogy fáj a lába, a háta, hanem mintha városban sétálnánk beszélgettük, hogy ki merre járt, mit csinált, stb.

Találkoztunk út közben pár állattal is...ha jól emlékszem zergék voltak...

Visszanézve, hogy mennyit jöttünk még nagyobb erőt adott mindenkinek, hogy folytassa a túrát.

Közeledtünk a Karl Ludwig menedékházhoz ahol kisebb pihenő várt ránk (már sokunkra rá is fért...) Idáig nagyon jó időnk volt majdnem 1000°C és már vagy 1,5 liter vizet magunkba töltöttünk, de kifelé még semmi nem jött :-)

Kis pihenő és kajálás után tovább indultunk a csúcs felé.

Visszatekintve jól látható, hogy az a nagy ház ami menedéknek szolgál a turistáknak, milyen apró viskónak látszik :-)

Találkoztunk út közben sok ilyen kupaccal is:

Sajnos ahogy elértük a 2000 métert a nap úgy gondolta, hogy zavarjuk, ezért a felhők közé bújt...
A csúcson kaptunk "csúcscsokit", ami szintén nagyon aranyos dolog volt a túravezetőktől :-)

Készült csoportkép is, de sose lehet tudni, hogy ki örül vagy nem örül, hogy megjelenik a net-en, ezért csak magamról teszek ki képet, hogy legyen bizonyíték, hogy IGEN megcsináltam :-)

Innen vissza mentünk a menedékházhoz, ahol újabb pihenő volt. Lehetett vásárolni is. Miután ettünk és kipihentük az eddigi fáradalmakat, indultunk vissza a buszhoz. A napocska is így látta helyesnek és újra előbújt a felhők mögül.

Miután visszaértünk a buszhoz, szintén aprócska meglepetés volt, hogy a sikeres túra zárásaként mindenkit megkínáltak egy kis pálinkával :-)
Azt nem is kell mondani, hogy mint mindig, most is kiderült a végén egy apróság......

--- Ha ez a túra teljesítménytúra lett volna, akkor bőven szintidő alatt teljesítettük volna

ááááááááááááhhhhhh ---

Valahogy út közben éreztük már, hogy a tempó nem annyira lassú, de mivel a beszélgettünk, ismerkedünk nem tűnt fel. Az biztos, hogy ezzel a csapattal bármikor szívesen elmennénk újból túrázni.  ;-)

Innen is üzennénk a túravezetőknek és szervezőknek, hogy jól éreztük magunkat, mindent köszönünk és örülünk, hogy ilyen színvonalas kirándulást raktak össze.

Majdnem elfelejtettem: Mindenkinek ajánlom őket, mi megyünk még velük :-)))))