Isztambul 2. rész

Az előző bejegyzésben << klikk >> ott hagytam abba, hogy Szilveszteri készülődés. Erről nem sok érdekes dolgot lehet mesélni. Volt egy remek kis vacsora, ahol mindenféle zöldség volt, rántva, nyersen, sütve, főve, stb és volt a kihagyhatatlan birka nyárs. Jah és kagyló... ez igazán finom volt, valami csípős rizses csodával volt töltve... gyorsan be is toltam fél tucatot :)

Vacsora után hajókázás volt a Boszporusz-on a két kontinens között. Az időeltolódás miatt 2x is megünnepeltük a szilvesztert :)

Na de folytassuk is tovább a mesét:

Reggeli után a vadonatúj metróval átutaztunk a föld és víz alatt a Hét torony erődhöz. Mint minden a metróállomás is el van túlozva Törökországban. Egyszer majd biztos ki lesz használva. Sajnos az erőd nem volt nyitva, hiába ígérte meg mindenki, hogy be lehet menni csak telefonálni kell. De mégse :(

Innen irány vissza a metró és az ázsiai rész. Erről a városrészről azt érdemes tudni, hogy a helyiek lakóhelyei vannak itt, és innen járnak munkába. Ha bárki eljön Isztambul-ba akkor ajánlom, hogy keresse fel ezt a helyet is, mivel nagyon hangulatos és szinte minden féláron van a turista részleghez képest.

Itt a halárus mellett a kis büfében olyan friss halas szendvicset ettünk, hogy 7 nyelven beszélt :) 

Szabadprogram után visszamentünk a városba ahol megnéztük a Yeni Camii mecsetet és az Egyiptomi bazárt. Vettünk szárított paradicsomot és almatea alapanyagot két kedves útitársunkkal. Kicsit mérgelődve mentem vissza a szállásra, mivel lemerült a fényképezőm aksija :)

Esti program kint a Galata híd alatti vendéglátó egységben. Ez már modern stílusú volt, még Dj is jött és tekerte a lemezeket :)

 A híd alatt mindkét oldalon végig a vendéglátó egységek vannak.

Mindenki megtalálja a magának valót :)

A kaja megint tökéletes volt :) 

Mindig vannak akik ropják a táncot :)

Az utolsó nap meglátogattuk az I. Szulejmán parancsára épült mecsetet. Amelynek a neve... tádámmm... nem meglepő módon: Szulejmán-mecset :) -> wiki

Nem írtam oda mindenhova, de remélem mindenki tudja, hogy a mecsetbe nem lehet cipőben bemenni. Mindenhol voltak zacskók amibe bele kellett pakolni és cipelhetted magaddal :)

A kilátás gyönyörű volt.

Temetőkapu 

Itt nyugszik I. és II. Szulejmán is.

Ezután átsétáltunk a Galata hídon a halpiacra. Ahol észrevette egyik útitársunk, hogy kipakolták a tárcáját. Érdemes mindig odafigyelni az értékekre (nem csak itt, hanem mindenhol a világban). Akik voltak az előző este a közös programon azok láthatták nappal is a hidat. A többieknek meg új élmény volt :)

Galata toronyba már nem mentünk fel, inkább a maradék lírákat próbáltuk elvásárolni :)

Az utolsó program indulás előtt a Dolmabahce Palota. Ez egy 19. századi új építésű palota, ami modernebb építészettel készült és modern berendezésekkel van felszerelve (pl telefon, radiátor). A bejutás ide sem volt egyszerű. Kb 40 perc sorban állás a jegyekért, majd újabb 20 perc várakozás. Itt csak idegenvezetővel lehetett megnézni a palota belsejét és a háremet is. Ezeket a csoportokat 30 percenként indították el. Nagyon furcsa volt, hogy Törökországban szinte minden látványosságot, múzeumot 16:00-kor bezártak. Belül fotózni, mint majdnem mindenhol itt sem lehetett.

A maradék szabadidőt evéssel és az hosszú visszautazásra való felkészüléssel töltöttük.

Végszó:
Mi jól éreztük magunkat függetlenül, hogy sokszor eláztunk és volt amit nem tudtunk megnézni. Jah és nem fáztam meg a sok eső és hideg ellenére sem :)

Ezt az utazást ajánlani tudom mindenkinek, aki:
- nem bánja ha az idő rosszabbra fordul,
- elviselni a mostohább körülményeket is,
- megpróbálja mindig kihozni a legjobban a lehetőségekből.

Nem ajánlom azoknak, akik:
- luxus körülményt várnak,
- nem szeretik az improvizációt,
- csak nyavalyogni tudnak mindenen :)

Köszönjük a Rolitura irodának ezt a nagyszerű utazást, a túravezetőinknek, a sofőröknek, hogy biztonságosan oda és vissza szállítottak minket, és biztosak lehetnek benne, hogy megyünk még velük!!!