Az idei első naplementém :D

Tél búcsúztató!

Ezekkel a képpekkel búcsúzunk az idei téltől :-)

Ha Győr, akkor Unicum....

Amikor eljutunk Győrbe, akkor mindig vár minket az egyik kedvenc modellünk...Unicum...

Ezen a hétvégén a barátnőjét is hozta magával :-)

Mint minden kapcsolatban itt is vannak súrlódások... 

 A feltétlen szeretet...

Honey a gyönyörű :-)

Visegrádi kirándulás

Van egy kedves budapesti ismerősünk, aki hozzánk hasonlóan sosincs otthon. Mindig jó előre összeegyeztetjük a találkozások idejét. A Visegrádra szervezett közös kirándulásunkra is igaz ez.

Amikor eljött az idő, szomorúan vettük tudomásul a rossz esős időt :(

Ugye időjárás jelentést sose (vagy nagyon ritkán) nézünk....még jó hogy a Timinek van pár esernyője...

A sétahajókázás esőben nem a legjobb szórakozás, de ha van jókedv és vidámság akkor semmi probléma... ugye? :-)

A most következő száraz adatok forrása -> itt!

Fellegvár (13-15. század)

A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el.

A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony (amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek) a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezére került az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta. 

 Salamon-torony

Királyi palota
1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett, amelyet először az 1330-as, Zách Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet színhelyeként említ a Képes krónika.

Alsóvár
A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott.
1405–1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált. 1476–1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az első emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsz stílusnak. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart. Műemléki helyreállítása során az egykori királyi lakóépület és a kert helyreállítása készült el. Ma az épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: A királyi palota története és rekonstruált enteriőrjei.

A Palota

Herkules-kút

Oroszlános kút

A várból visszafelé sikerült egy hatalmasat is esnem a vizes fa lépcsőkön...szegény Tímeának már csak a törött esernyőt tudtam visszaadni, én meg harci sérüléseket szereztem (mintha medvével verekedtem volna a hegytetőn.... :-)

Összességében nagyon jól éreztük magunkat! De most már sűrűbben nézzük a TV-ben az időjárás jelentést!

Vasárnapi cserkelés

A megjelenése óta vágyom a 100-300-as objektívre. Amióta nem dohányzom, mindig van egy kis spórolt pénzem...úgyhogy amikor megláttam a hirdetést, fogtam a kalapácsot és nekiestem a malacperselynek :-)

A vasárnap délelőttöt az új szerzemény próbálgatásával töltöttem...érzem, hogy van potenciál benne, csak gyakorolni kell...

Mivel teljesen új területre tévedtem, szívesen fogadok véleményeket, észrevételeket, tippeket, ötleteket ;-)

A varjúk igazán megnehezítették a dolgom. Gép nélkül 5 méterre is megközelíthetőek, de ahogy felemeli az ember a gépet.....husssss elrepülnek...de ez igaz úgy is ha géppel közelítesz...mintha éreznék, hogy terve van velük az embernek :-)

Kb 1 órát üldöztem ezt a kócsagot, de ennél közelebbi képet nem sikerült csinálnom.

Tudom, hogy a cserkelés nem éppen a legjobb megoldás, és jobb lenne egy kiépített les állás (vagy egy les sátor - ez a következő terv). Lesből biztos, hogy közelebbi és szebb képeket lehet készíteni.
Mindenesetre nagyon jó móka volt ez így kezdésnek.

Alig várom, hogy visszaköltözzenek a gyurgyalagok és parti fecskék a nemrég felfedezett partoldalba...de oda már sátorral megyünk ;-)

Vasárnap reggeli séta

Ma reggel időben felkeltünk, és mivel szép időnek néztünk elébe, ezért elindultunk egy jó hosszú sétára. Természetesen a fotófelszerelést is vittük :-)

Alkotás közben ;-)

A végeredmény magáért beszél:

A megunhatatlan rigók

Veresegyházi Medveotthon

Pár éve voltunk egy nagyon érdekes helyen... egy Medveotthon-ban.... Érdekes, hogy az ember mennyi mindent nem tud, még akkor sem ha közel van hozzá. Több mint 10 éve működött mikor rátaláltunk...mennyi ilyen lehet még amiről nem tudunk...

Néhány adat a http://medveotthon.hu-ról.

A medvék területe

Veresegyházon 1998. november 24-én nyílt meg Közép-Európa egyetlen medvemenhelye. Az 5,5 hektáron elterülő együttes, 3,5 hektárnyi egybefüggő kifutójában kedvére játszhat a 39 barnamedve. 16 Kamcsatkai egyed és 17 erdélyi Európai medve él nálunk.

Két, egyenként 160 négyzetméteres mesterséges tó van kialakítva, melyet rendszeresen utántöltünk. Ez biztosítja az ivóvizüket, valamint a tavakban telepített kárászok is élnek. Ezeket ugyan megfogni nem tudják a medvék, de jó időtöltés számukra a kergetőzés. Ennek a játszótérnek nagy sikere van a medvék között.

A természetes élőhely minél tökéletesebb reprodukálása érdekében 1,5 hektáros fenyves erdő biztosítja az elrejtőzést, és a fáramászás lehetőségét.

A mackókoma méretét nagyon jól meg lehet becsülni az alma miatt :-)

A területen 8 darab szűk bejáratú, ámde öblös mesterséges barlang van elhelyezve.

Egy-egy barlangban két-három medve is pihen.

A kifutó dús növényzete lehetővé teszi a medvék számára, hogy a nyári időszakban rügyeket és gyökereket is ehessenek.

Békességben, nyugalomban, jóllakottan...

A farkasok kifutója

2000 nyarán került kialakításra a medvéknél már bevált technológia szerint a farkasok kifutója. Másfél hektár fás, dús növényzetű területet kapott az a 18 európai szürkefarkas, akik először költöztek be.

Egy kiugrás-gátló kerítéssel bővítettük az eddig jól bevált technikát, mivel a farkasok a laikus ember számára elképzelhetetlen ügyességgel tudnak átugrani a kerítéseken a villanypásztor ellenére is.

Megépült egy 120 m2-es, 2 méter mély mesterséges tó is a területen, így biztosítva az ott élőknek a természetes körülményeket.

Hamar kialakultak a falkára jellemző rangsorok. A két, jól elkülöníthető csapat jól megfér egymás mellett.

2003 tavaszán egy fehérfarkas is a lakótársunk lett, sőt, azóta még egy szürkefarkas csatlakozott hozzánk.

És vannak egyéb állatok is...

Közelgő esemény a "Medveébresztő":

Sóstó tanösvény téli arca

Most hogy leesett a hó a hétvégén, fogtuk magunkat, és elsétáltunk a kedvenc helyünkre a Sóstó Természetvédelmi Területre. Végre megmutatta a táj a téli bájait is.

Rigó

Ismét megérte fényképezőgépet vinni magunkkal a vasárnapi nagybevásárláshoz :-)

Kifelé jövet a boltból összefutottunk néhány aranyos kismadárral.

A szituáció ugyanaz volt mint múltkor a verebekkel....szatyor a földre....gép sorozatra állítva :-)

Téli mesevilág

Végre tél!!!

Végre ide is megérkezett a tél :-)

Naplemente a Sóstónál

Már nagyon várjuk a tavaszt :-)