2012. márc. 28.

Egy kis kirándulás

A Gaja-patak Balinka és Fehérvárcsurgó része az egyik kedvenc helyünk, és szinte minden évszakban többször is visszatérünk.









2012. márc. 19.

2012. márc. 17.

Séta Bécsben

A tavasbarlang után ellátogattunk Bécs belvárosába. Igazán megnézni a várost sokkal több idő kellett volna, így sajnos kis részét sikerült bejárnunk.

A túra a Maria-Theresien-Platz-ról indult. Itt található a Természettudományi és Szépművészeti Múzeum.





Utána megnéztük a Parlamentet.



Volt 1-2 gyönyörű épület amit nem tudtunk rendesen megnézni (pl: Rathausplatz), mert nagy felújítások vannak a városban. A jövőben érdemes lesz még visszalátogatni...

Spanyol Lovasiskola

Kilincsmánia itt is utolért minket :D

A lovaskocsis városnézés itt is megtalálható volt. 

A séta végállomása a Stephansdom (ami szintén felújítás alatt áll)....

....de azért be lehetett menni.

Összességében nagyon szép város! Mindenképpen szeretnénk visszamenni.

Ami feltűnt, az a tisztaság....talán 1-2 helyen láttunk eldobott szemetet/zacskót...szerintem azt is inkább a turisták dobták el...

2012. márc. 16.

Seegrotte - A tavasbarlang

A március 15-i hosszú hétvégén ellátogattunk Ausztriába a Seegrotte tavas barlangba és Bécsbe.

Látványbánya “Seegrotte” 
Európa legnagyobb földalatti tava. Alsó-Ausztria déli részén, Hinterbrühl-ben található “Seegrotte”, a világ egyik csodálatos természet alkotta remeke.
1912-ben, az egykori gipszbányában robbantás során hatalmas erővel több, mint 20 millió liter víz zúdult a járatokba és tárnákba. A víz betörése nyomán tó keletkezett, mely ma Európa legnagyobb földalatti tava (6200 m2 a vízfelület). 7 forrás táplálja és 60ezer liter a napi vízhozam. (Ezt minden nap kiszivattyúzzák, hogy ne lepje el teljesen a barlangot.) A természeti jelenség után leállított bánya évekig zárva volt.
A harmincas években nemzetközi barlangkutatókból álló csoport a tavat újra felfedezte. A szakemberek elhatározták, hogy ezt a nem mindennapi természeti látnivalót a nyilvánosság számára is látogathatóvá teszik.
A barlangban a második világháború idején az állami Heinkel Művek repülőgépgyárat létesített. 2000 dolgozót alkalmaztak. Itt készült a világ első sugárhajtású vadászrepülőgépe a HE 162 Salamander. Modellje ma is megtekinthető.
A háború után a „Seegrotte“-t ismét megnyitották.

Repülőgép alkatrészek töménytelen mennyiségben 







A víz mélysége "csak" 1,20 méter... 

Lent barlangban csak csónakkal lehetett közlekedni....

...de van egy tárna ami 12 méter  

Az utolsó képen szereplő csónak/hajó érdekessége, hogy az itt forgatott "A 3 testőr" film kelléke volt (az a verzió amelyikben Kiefer Sutherland szerepel! 1993)


2012. márc. 11.

Itt a tavasz!

Szombaton igazán kellemes kirándulóidő volt, ezért ellátogattunk egy kis fotóskirándulásra a Bakonyba. A képeket megnézve úgy érzem....megérte :-)




2012. márc. 1.

Ha Győr, akkor Unicum....

Amikor eljutunk Győrbe, akkor mindig vár minket az egyik kedvenc modellünk...Unicum...
Ezen a hétvégén a barátnőjét is hozta magával :-)

Mint minden kapcsolatban itt is vannak súrlódások... 

 A feltétlen szeretet...

Honey a gyönyörű :-)

2012. febr. 24.

Visegrádi kirándulás

Van egy kedves budapesti ismerősünk, aki hozzánk hasonlóan sosincs otthon. Mindig jó előre összeegyeztetjük a találkozások idejét. A Visegrádra szervezett közös kirándulásunkra is igaz ez.
Amikor eljött az idő, szomorúan vettük tudomásul a rossz esős időt :(
Ugye időjárás jelentést sose (vagy nagyon ritkán) nézünk....még jó hogy a Timinek van pár esernyője...

A sétahajókázás esőben nem a legjobb szórakozás, de ha van jókedv és vidámság akkor semmi probléma... ugye? :-)

A most következő száraz adatok forrása -> itt!

Fellegvár (13-15. század)
A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el.

A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony (amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek) a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezére került az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta. 

 Salamon-torony





Királyi palota
1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett, amelyet először az 1330-as, Zách Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet színhelyeként említ a Képes krónika.

Alsóvár
A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott.
1405–1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált. 1476–1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az első emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsz stílusnak. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart. Műemléki helyreállítása során az egykori királyi lakóépület és a kert helyreállítása készült el. Ma az épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: A királyi palota története és rekonstruált enteriőrjei.

A Palota

Herkules-kút


Oroszlános kút

A várból visszafelé sikerült egy hatalmasat is esnem a vizes fa lépcsőkön...szegény Tímeának már csak a törött esernyőt tudtam visszaadni, én meg harci sérüléseket szereztem (mintha medvével verekedtem volna a hegytetőn.... :-)

Összességében nagyon jól éreztük magunkat! De most már sűrűbben nézzük a TV-ben az időjárás jelentést!