A Gaja-patak Balinka és Fehérvárcsurgó része az egyik kedvenc helyünk, és szinte minden évszakban többször is visszatérünk.
Horváth József (joco) és Horváthné Szalai Bernadett (betti) blogja
2012. márc. 28.
2012. márc. 25.
2012. márc. 21.
2012. márc. 19.
2012. márc. 17.
Séta Bécsben
A tavasbarlang után ellátogattunk Bécs belvárosába. Igazán megnézni a várost sokkal több idő kellett volna, így sajnos kis részét sikerült bejárnunk.
A túra a Maria-Theresien-Platz-ról indult. Itt található a Természettudományi és Szépművészeti Múzeum.
Utána megnéztük a Parlamentet.
Volt 1-2 gyönyörű épület amit nem tudtunk rendesen megnézni (pl: Rathausplatz), mert nagy felújítások vannak a városban. A jövőben érdemes lesz még visszalátogatni...
A lovaskocsis városnézés itt is megtalálható volt.
A séta végállomása a Stephansdom (ami szintén felújítás alatt áll)....
....de azért be lehetett menni.
Összességében nagyon szép város! Mindenképpen szeretnénk visszamenni.
Ami feltűnt, az a tisztaság....talán 1-2 helyen láttunk eldobott szemetet/zacskót...szerintem azt is inkább a turisták dobták el...
2012. márc. 16.
Seegrotte - A tavasbarlang
A március 15-i hosszú hétvégén ellátogattunk Ausztriába a Seegrotte tavas barlangba és Bécsbe.
Látványbánya “Seegrotte”
Európa legnagyobb földalatti tava. Alsó-Ausztria déli részén, Hinterbrühl-ben található “Seegrotte”, a világ egyik csodálatos természet alkotta remeke.
1912-ben, az egykori gipszbányában robbantás során hatalmas erővel több, mint 20 millió liter víz zúdult a járatokba és tárnákba. A víz betörése nyomán tó keletkezett, mely ma Európa legnagyobb földalatti tava (6200 m2 a vízfelület). 7 forrás táplálja és 60ezer liter a napi vízhozam. (Ezt minden nap kiszivattyúzzák, hogy ne lepje el teljesen a barlangot.) A természeti jelenség után leállított bánya évekig zárva volt.
A harmincas években nemzetközi barlangkutatókból álló csoport a tavat újra felfedezte. A szakemberek elhatározták, hogy ezt a nem mindennapi természeti látnivalót a nyilvánosság számára is látogathatóvá teszik.
A barlangban a második világháború idején az állami Heinkel Művek repülőgépgyárat létesített. 2000 dolgozót alkalmaztak. Itt készült a világ első sugárhajtású vadászrepülőgépe a HE 162 Salamander. Modellje ma is megtekinthető.
A háború után a „Seegrotte“-t ismét megnyitották.

Az utolsó képen szereplő csónak/hajó érdekessége, hogy az itt forgatott "A 3 testőr" film kelléke volt (az a verzió amelyikben Kiefer Sutherland szerepel! 1993)
Európa legnagyobb földalatti tava. Alsó-Ausztria déli részén, Hinterbrühl-ben található “Seegrotte”, a világ egyik csodálatos természet alkotta remeke.
1912-ben, az egykori gipszbányában robbantás során hatalmas erővel több, mint 20 millió liter víz zúdult a járatokba és tárnákba. A víz betörése nyomán tó keletkezett, mely ma Európa legnagyobb földalatti tava (6200 m2 a vízfelület). 7 forrás táplálja és 60ezer liter a napi vízhozam. (Ezt minden nap kiszivattyúzzák, hogy ne lepje el teljesen a barlangot.) A természeti jelenség után leállított bánya évekig zárva volt.
A harmincas években nemzetközi barlangkutatókból álló csoport a tavat újra felfedezte. A szakemberek elhatározták, hogy ezt a nem mindennapi természeti látnivalót a nyilvánosság számára is látogathatóvá teszik.
A barlangban a második világháború idején az állami Heinkel Művek repülőgépgyárat létesített. 2000 dolgozót alkalmaztak. Itt készült a világ első sugárhajtású vadászrepülőgépe a HE 162 Salamander. Modellje ma is megtekinthető.
A háború után a „Seegrotte“-t ismét megnyitották.
Repülőgép alkatrészek töménytelen mennyiségben

A víz mélysége "csak" 1,20 méter...
Lent barlangban csak csónakkal lehetett közlekedni....
...de van egy tárna ami 12 méter
Az utolsó képen szereplő csónak/hajó érdekessége, hogy az itt forgatott "A 3 testőr" film kelléke volt (az a verzió amelyikben Kiefer Sutherland szerepel! 1993)
2012. márc. 11.
Itt a tavasz!
Szombaton igazán kellemes kirándulóidő volt, ezért ellátogattunk egy kis fotóskirándulásra a Bakonyba. A képeket megnézve úgy érzem....megérte :-)
2012. márc. 10.
2012. márc. 5.
2012. márc. 3.
2012. márc. 1.
Ha Győr, akkor Unicum....
Amikor eljutunk Győrbe, akkor mindig vár minket az egyik kedvenc modellünk...Unicum...
Ezen a hétvégén a barátnőjét is hozta magával :-)
Mint minden kapcsolatban itt is vannak súrlódások...
A feltétlen szeretet...
Honey a gyönyörű :-)
2012. febr. 24.
Visegrádi kirándulás
Van egy kedves budapesti ismerősünk, aki hozzánk hasonlóan sosincs otthon. Mindig jó előre összeegyeztetjük a találkozások idejét. A Visegrádra szervezett közös kirándulásunkra is igaz ez.
Amikor eljött az idő, szomorúan vettük tudomásul a rossz esős időt :(
Ugye időjárás jelentést sose (vagy nagyon ritkán) nézünk....még jó hogy a Timinek van pár esernyője...
A sétahajókázás esőben nem a legjobb szórakozás, de ha van jókedv és vidámság akkor semmi probléma... ugye? :-)
A most következő száraz adatok forrása -> itt!
Fellegvár (13-15. század)
A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el.
A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony (amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek) a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezére került az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta.
Salamon-torony
Királyi palota
1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett, amelyet először az 1330-as, Zách Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet színhelyeként említ a Képes krónika.
Alsóvár
A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott.
1405–1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált. 1476–1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az első emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsz stílusnak. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart. Műemléki helyreállítása során az egykori királyi lakóépület és a kert helyreállítása készült el. Ma az épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: A királyi palota története és rekonstruált enteriőrjei.
A Palota
Herkules-kút
Oroszlános kút
A várból visszafelé sikerült egy hatalmasat is esnem a vizes fa lépcsőkön...szegény Tímeának már csak a törött esernyőt tudtam visszaadni, én meg harci sérüléseket szereztem (mintha medvével verekedtem volna a hegytetőn.... :-)
Összességében nagyon jól éreztük magunkat! De most már sűrűbben nézzük a TV-ben az időjárás jelentést!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
























































