2012. febr. 24.

Visegrádi kirándulás

Van egy kedves budapesti ismerősünk, aki hozzánk hasonlóan sosincs otthon. Mindig jó előre összeegyeztetjük a találkozások idejét. A Visegrádra szervezett közös kirándulásunkra is igaz ez.
Amikor eljött az idő, szomorúan vettük tudomásul a rossz esős időt :(
Ugye időjárás jelentést sose (vagy nagyon ritkán) nézünk....még jó hogy a Timinek van pár esernyője...

A sétahajókázás esőben nem a legjobb szórakozás, de ha van jókedv és vidámság akkor semmi probléma... ugye? :-)

A most következő száraz adatok forrása -> itt!

Fellegvár (13-15. század)
A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el.

A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony (amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek) a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezére került az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta. 

 Salamon-torony





Királyi palota
1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett, amelyet először az 1330-as, Zách Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet színhelyeként említ a Képes krónika.

Alsóvár
A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott.
1405–1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált. 1476–1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az első emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsz stílusnak. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart. Műemléki helyreállítása során az egykori királyi lakóépület és a kert helyreállítása készült el. Ma az épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: A királyi palota története és rekonstruált enteriőrjei.

A Palota

Herkules-kút


Oroszlános kút

A várból visszafelé sikerült egy hatalmasat is esnem a vizes fa lépcsőkön...szegény Tímeának már csak a törött esernyőt tudtam visszaadni, én meg harci sérüléseket szereztem (mintha medvével verekedtem volna a hegytetőn.... :-)

Összességében nagyon jól éreztük magunkat! De most már sűrűbben nézzük a TV-ben az időjárás jelentést!

8 megjegyzés:

  1. Nagyon értékes ismeretterjesztő anyagot és szép képeket hoztál össze.
    Az időjárás jelentést jó figyelni, sőt ha a tévében elmulasztanád az internet még mindig a segítségedre lehet.

    VálaszTörlés
  2. Azért az esős időnek is volt előnye - szépek, mély tónusosak a színek. A Palotás képnél tetszenek a domboldalt betakaró felhők.

    VálaszTörlés
  3. A jó képekhez nem kell mindig napsütés. Ezt most te is ékesen bizonyítottad.
    A tényekkel bővített szöveget is jónak találom. Grat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszi :-)
      igyekszem kicsit megmutatni/bemutatni, hogy Mo-n is vannak szép helyek...nemcsak mindig külföld... :-)

      Törlés
  4. Szerintem is a felhők szépen derítettek, és nagyon jó fotókat hoztál ki az adott helyzetből. Palotában még nem jártam, mert sietnünk kellett a hajóhoz, de hiánypótló a sorozatod :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszi :-)
      érdemes a palotába is bemenni...remélem idén megint el tudunk menni...kicsit jobb időben :-)

      Törlés