2011. aug. 6.

Erdélyi barangolások 3.rész - Székelykő meghódítása

Székelykő
A székelykő a nevét az 1241-es tatárdúláskor kapta. Régi neve: Kengürt. Az 1128 méter magas szikla csúcsán álló vár nyugati oldala mászhatatlan meredek, ezért csak a keleti oldala volt falazva. A várat az aranyosszéki székelyek védték a tatárokkal szemben több hónapon keresztül. Vitézségükért megkapták a várat és környékét.

Mai célunk a Torockó fölé tornyosuló Székelykő.


Sose gondoltam volna, hogy valami ennyire meghatározó lesz majd az életemben (a párom után), mint a Székelykő!

A helyi emberek úgy tartják, hogy aki életében legalább egyszer nem mászta meg a Székelykő csúcsát, az soha nem találja meg élete értelmét!!!

A hegy megmászása olyan szintű tiszteletet váltott ki a természet iránt, hogy azt nem lehet elmondani, csak érezni. Ráadásul hihetetlen büszkeséget is érzek magamban, hogy megcsináltam. Főleg, hogy pár éve még a 2-dik emeletig sem jutottam lihegés és kifulladás nélkül :-) Ezek után elhiszem és átérzem azt amikor a különböző természetfilmekben mesélnek a filmesek, kalandorok a hegyek tiszteletéről. Ilyenkor tapasztalja meg az ember, hogy ki az igazi úr. És mivel sajnos az emberek nagy része nem tisztel semmit, ezért szisztematikusan tönkretesz mindent maga körül......

Reggel mikor elindultunk még eléggé szomorkás volt az idő. Nem lehetett tudni, hogy később mikén alakul az időjárás. (A Torockón töltött 1 hét alatt szinte minden éjjel volt vihar, eső, villámlás, stb., de napközben gyönyörű volt az idő...)


Még a falu határában csatlakozott hozzánk egy kutya, aki végig kísért minket egészen a csúcsig. Mindig előttünk ment pár 10-20 métert, és amikor utolértük megint előrement és fekve/ülve megvárt minket. Közös megegyezéssel Kolbász lett a neve :-)


Ahogy mentünk előre-felfelé, úgy lett egyre kisebb-távolabb a falu.


Kisebb pihenő és taktikai megbeszélés. Útközben is rendesen fotóztunk, nézegettük a köveket, növényeket. Még békát is talált Balázs :-) Majd folytattuk a mászás és közben gyönyörködtünk a kilátásban. Mint mindig most is sikerült az extrémebb úton menni, a kitaposott turistaútvonaltól kicsit beljebb a sziklás, köves szakaszon mentem fel...



Az is jól megfigyelhető, hogy az ember milyen jelentéktelen kis pont ezek az óriások között.






Végre fent vagyunk a Csúcson!!!





folyt. köv...

8 megjegyzés:

  1. Szép kilátás! Gondolom lefelé könnyebb lesz, de az majd a következő bejegyzésből kiderül hogy sikerült e törés vagy ficam nélkül:) További jó túrázást!

    VálaszTörlés
  2. @Zoltan Patkos:
    Igen, majd a köv részből kiderül :-)
    Nagyon hosszú lett volna a bejegyzés, ezért lesz 2 részben...

    Nem kell aggódni senki sem sérült meg ;-)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó érzés megmászni ugye? :)
    Szép képek, pont 1 éve jártam én is arrafelé.

    VálaszTörlés
  4. @Jaros Gábor: Köszi. Nagyon nagy érzés volt amikor a tetőn kiálltam és csak nagy üres tér volt előttem...olyan világ teteje érzés... :-)

    VálaszTörlés
  5. Lélegzetelállító :) ... és ebben azt hiszem mindent leírtam. A fantasztikus panorámát és a kimerítő mászást. Kolbász lehet, hogy a helyi sherpa volt nem ? :D

    VálaszTörlés
  6. @Kovács Miklós: Lehet, mert más csoportokkal is felment a csúcsra, de ezt már bent a faluba mondták :-)

    VálaszTörlés
  7. 2001-ben jártam fent, csodás volt, tényleg örök élmény. És maga Torockó is! üdv. Laci.

    VálaszTörlés
  8. @Laci: Köszi hogy írtál :-)

    VálaszTörlés